VISSZAJELZÉSEK



TÉRKÉP
Helyrajzi szám:
Közterület neve:
Közterület jellege:
Házszám:


|  Főmenü  |  KÖZSÉGÜNKRŐL  |  A kisvasútról
Nyomtatható verzió
Volt egyszer egy kisvasút

...ami 1927. február 1-től 1975. augusztus 31-ig összekötötte Pusztamérgest Szegeddel és meghatározó szerepet töltött be az itt élő emberek életében. A kisvasút, pontosabban az Alsótanya vasúttörténete sokkal korábban kezdődött. Szeged város vezetőit már a XIX. század végén foglalkoztatta, hogy miként lehetne a városhoz tartozó és Kiskunhalas irányába elnyúló nagy kiterjedésű területen élő tanyai lakosság közlekedési gondjain segíteni.

tervezgetés

A szétszórt tanyákon élő emberek lovaskocsival közlekedve az úttalan utakon 4-8 óra alatt értek a szegedi piacra; természetesen csak akkor, ha a havazás vagy a belvíz nem zárta el őket hetekre vagy hónapokra a külvilágtól. Ilyenkor a tanyai termények pontosan úgy hiányoztak a város piacáról, mint a kereskedőknek és iparosoknak a tanyai vásárlók. Ezen a gondon akart segíteni két szegedi vállalkozó, dr. Nyilassy Pál ügyvég és Ormódy Béla földbirtokos, akik 1897-ben előmunkálati engedélyt kértek és kaptak 1 évre a kereskedelemügyi minisztertől Szeged és Kiskunhalas között - Üllés, Zsana, Eresztőpuszta érintésével - helyiérdekű, gőzüzemű, normál nyomtávú (1435 mm) vasút építésére. Ez a terv pénz hiányában nem valósult meg, de az érdekeltek figyelme a vasútépítés felé fordult és évtizedekig tartó sajtóvita kezdődött a vonalvezetéssel és a nyomtávolsággal kapcsolatban.

Az 1987. évi helytörténetileg is nevezetes. Ekkor jelentek meg itt az első telepesek, akik csak sok viszontagság mellett tudták a sivár homokú, buckás, egyenlőtlen talajt annyira rendbe hozni, hogy termőtalaj legyen.

1902-ben Ormódi Béla - az említett vasútvonal egyik engedélyese - megvásárolta a közigazgatásilag Kiskunmajsához tartozó 4238 kat. hold területű pusztát és 1905-ben szőlőtelepet létesitett. A község belső magvát képező un. Nagytelepen az első telepesek 5 holdas parcellákra osztott homokos, addig műveletlen talajon foglalkoztak szőlőtermeléssel. A szőlőtelep beültetésekor 40 munkáslakás is épült. Ezek a családok voltak a község őslakói. Többen tanyát vettek, vagy építettek ezen a területen. Ormódi Bélának köszönhetően a szőlőtelep olyan rohamosan fejlődött, hogy 1908-ban a "világtól elzárt" önálló község lett Pusztamérges. Ormódi Bélát pedig a hálás utókor a település 90. évfordulóján posztumusz díszpolgárrá választotta.

A következő években tovább folytatódott a vasútépítéssel kapcsolatos végeláthatatlan vita, majd kitört az első világháború és ez a téma lekerült a napirendről, csak 1924-ben kezdtek ismét foglalkozni vele. Nem csak a tervezőket, hanem például Móra Ferencet is megihlette a tanyákat a várossal összekötő kisvasút építése.

A város közgyülése 1924 júliusában elhatározta, hogy Szesztay László műegyetemi tanár terve alapján Speyer kölcsönnel kiépíti az alsótanyai keskennyomközű gazdasági vasutat. A terv szerint a kisvasút Szegedről (akkor még nem volt eldöntve, hogy Rudolf térről) kiindulva halad Kunhalom, Alsóközpont (ma Mórahalom) érintésével Várostanya (ma Ásotthalom) végállomásig. Ebből a vonalból Kunhalom állomáson (a Balogh iskolánál) ágazik ki ÉNy felé Sárkányhegyet (1953-tól Domaszék), Lengyelkápolnát (1950-től Zákányszék), Zákányi iskolát érintő vonal és halad Pálffy tanya (ma Ruzsa) végállomásig.

és elindult!

1926 januárjában megkezdődtek a kisajátítások, márciusban pedig Kunhalmánál megkezdődött a vasútépítés. Pusztamérges vasúttörténete ez év nyarán kezdődött, amikor a település lakói - látva, hogy a normál nyomtávú vasúti tervből már nem lesz semmi - küldöttség útján kérték a várostól, hogy a gazdasági vasút északi szárnyát a Pálffy tanyától 8 1/2 kilométerrel építsék tovább Pusztamérgesig.
A város törvényhatósági bizottsága 1926. szeptember 29-én tárgyalta a vonal meghosszabításának ügyét és határozatba foglalta az építés feltételeit. A város 1926. október közepén bizottságot küldött a pusztamérgesi képviselő testületi ülésre és ekkor a vasútállomás helyét is kijelölték. Időközben a vasútépítés olyan gyors ütemben haladt, hogy a Szegedi Napló december 2-án arról számolt be, hogy "a tanyai kisvasút sinjeit már lefektették egészen Pusztamérgesig, ahová szerdán futott be az első gőzmozdony.
A mérgesi lakosság nagy örömmel fogatta az első vonatot, amelyen a város részéről Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos képviselte a várost. Az első befutott mozdony örömére az ősi hagyományokhoz híven bokrétaünnepet rendeztek Pusztamérgesen, és megvendégelték a munkásokat..."

TOVÁBB - ->


Létrehozás dátuma: 2008. október 01.
Utolsó módosítás dátuma: 2008. október 05.